Teszteled 3-6 havonta a WordPress biztonsági mentésedet?

A WordPress karbantartás feladatok heti, havi bontásban című cikkben írtam, hogy 3-6 havonta érdemes tesztelni a biztonsági mentés használhatóságát. De hogyan?

Hogyan készül a biztonsági mentés?

Az biztonsági mentésről szóló részletes videóban megmutatom a legfőbb lépéseket:

• FTP-n keresztül a fájlok mentése.
• MySQL adatbázis exportálása.
• Opcionálisan, nem a mentés kötelező része: Egyedi CSS, export fájl letöltés és kinézet beállításainak exportja.

A biztonsági mentés készítésének 2 fő módja van:

• Manuális mentés készítés (külön-külön a fentiek mentésével, vagy cPanelen keresztül). Én ezt javaslom, mert ebben az esetben könnyebben észrevehető a hiba.
• Automatizált biztonsági mentés. Itt ha hiba lép fel, gyakran nem is értesülni róla. Vagy értesítés esetén hajlamos lehet az értesítéseket kapó személy figyelmen kívül hagyni a hibajelzést.

Mit kell ellenőrizni egy biztonsági mentésen?

Amikor a karbantartás szolgáltatásom keretein belül biztonsági mentést készítek egy weboldalról, akkor az alábbiakat szoktam ellenőrizni:

• Azt a mappát mentem a tárhelyről, amelyben a weboldal van? (teszt fájl feltöltéssel)
• A weboldalhoz tartozó adatbázist mentem? (wp-config.php ellenőrzéssel)
• A mentés során mindhárom WordPress mappa letöltődött, és az abban lévő főbb mappák is megvannak? (wp-admin, wp-includes, wp-content)
• Az előző mentéshez képest nincs-e nagy eltérés (lefelé) méretben.

Hogyan kell tesztelni a biztonsági mentést?

Érdemes 3-6 havonta, egy teszt tárhelyen (érdemes akár B-tervként külön tárhelyet bérelni, amire szükség esetén át lehet gyorsan pakolni a weboldalt, de elég az is, ha csak talonban van ez) összerakni a weboldal a mentésből.

A teszt összerakáskor figyelj a szérializált adattömbökben lévő adatok cseréjére is, akkor lesz működő a mentésből összerakott weboldal!

Ha a mentés tesztje nem jár sikerrel, akkor át kell gondolni, hogy mit kell változtatni a mentés készítésének folyamatán, hogy éles esetben nehogy ilyen előfordulhasson!