Nem szeretnél vesződni a képek weboldalra való feltöltése előtt az átméretezéssel (kicsinyítés)? Létezik olyan bővítmény, amely használatával be lehet állítani, hogy a feltöltött képek maximum milyen szélességűek és magasságúak lehetnek.

Ezzel 3 legyet ütünk egy csapásra:

• Nő a felhasználói élmény, hiszen nem kell több MB-os képeket letölteni.
• Mivel csak akkora értékeket adunk meg, amely méretekben megjelenhet egy weboldalon egy kép, ezáltal a Google sem fogja lassú weboldalnak tekinteni a miénket az indokolatlanul nagy képek használatáért.
• Nem telik be indokolatlanul gyorsan a tárhelyünk, hiszen egy több MB-os kép helyett sok esetben max. párszáz KB-os kép generálódik feltöltéskor.

Lássuk videón a gyakorlatban:

    

A WordPress-nek van egy hivatalos konfigurációkövetelménye, amelyet ha betartunk a használat során, akkor nem merül fel semmilyen probléma. A gondok ott (is) kezdődhetnek, ha a használt szerver ezen elvárásoknak nem felel meg.

De nem csak a WordPress, hanem pl. az egyes bővítmények is “megkövetelhetik” a szerveren használt php verzió minimumát.

Ha valamelyik bővítmény nem működik tökéletesen, első körben semmi gond: van egy remek bővítmény, amellyel az összes aktív és inaktív (bár ezeket inkább töröld!) bővítményt le lehet tesztelni különféle php verziókkal való kompatibilitás szerint. Ha találsz olyan bővítményt, ami a használt php verzióval nem működik tökéletesen, akkor két dolgot tehetsz: vagy megválsz a bővítménytől, vagy olyan php verzióra válta(t)sz, amellyel kompatibilis (ha ez nem okoz gondot más bővítménynél és/vagy nem tartalmaz biztonsági rést).

Bonyolultnak tűnik?
Nem az! Egy közel 6 perces videón megmutatom a fentieket a gyakorlatban.

    

Ismét egy olyan videó jön, amit a való élet ihletett. Adott egy 3.4-es (igen, ősrégi!!) WordPress, amiben több ezer feliratkozó jogkörű feliratkozó volt, akiknek valamilyen ősrégi bővítménnyel volt hírlevél küldve időnként, ami egyrészt az új WordPress alatt nem biztos, hogy hibamentesen működött volna, illetve a feliratkozók nagy száma miatt érdemesebb volt átállni egy hírlevélszoftverre (pl.: a visszapattanó levelek kezelése miatt, hogy a szerver ne kerüljön spamlistára). Ezen felhasználókat kellett lementeni olyan formában (XLS lett), amely alkalmas arra, hogy Webgalamb szoftverbe beintegrálhatóak legyenek.

Az Export User Data bővítménnyel tökéletesen végrehajtható a feladat: azt csinálta, amit kell, és kompatibilis volt ilyen régi WordPress verzióval is. 2 perces videón mutatom a megoldást.

    

Előállhat olyan helyzet, amikor valamilyen oknál fogva szeretnél hozzáadni egyedi CSS kódot az admin felülethez. Van erre egy nagyon egyszerű, bővítményes (Add Admin CSS) megoldás.

    

Tudtad, hogy a WooCommerce tud olyat, hogy a shopban a nettó árakat mutatja, de a kosár oldalon már ÁFÁ-val növelt összeg jelenjen meg?

Mutatom egy kettő perces videón, hogyan:

    

Időről-időre szembejön olyan munka, amikor a szó szoros értelmében vett “rabszolgamunkát” kell végeznem. Az olyan munkákat hívom ilyennek, amikor ugyanazt a pár kattintásos feladatot kell adott esetben több százszor elvégeznem, és ezt nem lehet automatizálni, tehát muszáj beletenni az élőerős munkát.

Példa:

Egy ügyfél hírlevélszoftvert váltott, és kiderült, hogy régen minden cikk (161 cikk volt érintett) végébe manuálisan berakta a hírlevél feliratkozás kódját, és ezt törölni kell, mert az új szoftver kódja már be van illesztve minden cikk végére. Erre van bővítmény, hogy ami egy adott kódot minden cikk végére betesz, ezzel ez meg is lett oldva, de a régi tartalmakból csak manuálisan lehet törölni a régi hírleveles szoftver kódjait. Miért? Mert nem mindenhol ugyanaz a kód van, van hogy máshogy van megtördelve, így pl. egy adatbázisban történő keresés-csere funkcióval az utólagos ellenőrzés miatt nagyobb munkát generálnánk magunknak.

Hogyan lehet a fentiekkel végezni egy óra alatt? Lehetetlen? Nem szeretem ezt a szót, jobban szeretek helyette gondolkozni.

A megoldás számokban:

• 161 cikk/oldal lett szerkesztve.
• 59 perc 37 mp alatt végeztem.
• Ez idő alatt 9762 “interakciót” tettem: 6026 egérgörgetés, 2398 billentyűzet leütés, 1307 bal egérgomb kattintás, 1 jobb klikk, 30 duplaklikk.
• A fentiek átlagosan másodpercenként 2,73 műveletet adnak ki, ez percenként 163,7 művelet, 1 órán keresztül.
• Egy aloldallal 22,2 mp alatt végeztem: ennyi idő elég volt a cikk megtalálására, megnyitásra, szerkesztésre, mentésre és ellenőrzésre.

Hihetetlenek a fenti számok?
Megmutatom egy 18,5 perces videón az alapelveket, illetve a konkrét megvalósításból is mutatok részletet. Ha hasonló feladattal fogsz szembenézni, nem fog gondot okozni.

Ui.: Hasonló módszerrel volt már olyan munkám is, amikor 20 percen belül sztornóztam számlázóprogramban 175 db, automatizáltan (és persze tévesen) kiállított számlát.

    

Véleményem szerint érdemes minél egyszerűbb, és minél kevesebb opciót megadni fizetési módként is, és szállítási módként is. Nem érdemes mindent belezsúfolni egy webshopba, mert egyrészt a fejlesztő dolga is nehezebbé válik, a látogató sem fogja átlátni a lehetőséget, és végső soron tulajdonosként is nehezebb dolgunk lesz követni a rendeléseket és a beérkezett összegeket.

Mik a legfőbb szállítási és fizetési módok egy webáruházban?

Szállítási módok:

• Személyes átvétel (üzletben, telephelyen).
• Futáros kiszállítás.
• Postai utánvét.
• Letöltés (letölthető terméknél).

Elterjedt fizetési módok:

• Utánvét, készpénzben.
• Banki átutalás.
• Bankkártyás fizetés.
• PayPal fizetés.
• Barion, Borgun, Baintree, stb.

Hogyan lehet összekombinálni az alábbiakat?

• Legyen személyes átvétel és futáros postázás.
• Legyen készpénzes, banki átutalásos és PayPalos fizetési mód.
• Letölthető terméknél ne legyen szállítási díj.
• Letölthető terméknél ne lehessen személyes átvételt választani. (mert ott letöltik majd a terméket)
• Személyes átvétel vs. banki átutalásos fizetési mód beállítása.

    

A következő videón bemutatom a szállítási osztályok alapfunkciót a WooCommerce webáruházban, egyből egy példával illusztrálva.

Mik azok a szállítási zónák és osztályok?

Földrajzi helyek, irányítószámok, vagy irányítószámtartományok alapján különféle szállítási díjakat (vagy éppen ingyenes szállítást) lehet megadni a webáruházban.

Hol vannak a szállítási osztályok?

A WooCommerce => Beállítások => Szállítás menüpont alatt található a “Szállítási zónák” és “Szállítási osztályok” menüpont.

Mit mutatok a videón?

Egy olyan szállítási díjkalkulátor összerakását, ami figyeli a vásárló szállítási címét (Budapest, vagy vidék), illetve azt, hogy a 1 kg alatti, vagy feletti termékeket vásárolt-e.

    

2018. május 25-én lép életbe az egységes Európai adatvédelmi rendelet. Hogy ennek megfeleljen a WordPress, a fejlesztők 2018.05.17-én kiadták (remélem, a cikket korábban írtam) a 4.9.6-os verziót, amely a GDPR szellemében készült.

Mik a WordPress 4.9.6 legfőbb újdonságai?

1. Beállítható adatvédelmi szabályzat oldal. (alap mintával)
2. Hivatkozás az adatvédelmi szabályzat oldalra a belépő/regisztrációs oldalon.
3. Tárolt személyes adatok exportálása.
4. Tárolt személyes adatok törlése.
5. Hozzászólás-cookie tárolásához engedély kérése.

Részletesebb infók a másik blogomon ide kattintva érhetőek el.

Készítettem egy 5,5 perces videót a fejlesztésekről:

Figyelem!
A fentieken túl kérd ügyvéd/adatvédelmi szakértő segítségét a teljesen személyre szabott jogi megfelelőségért!

Az egyik munkám során az volt a megrendelő igénye, hogy a webshop úgy számítson szállítási díjat, hogy a kosár végösszegét vegye figyelembe, és előre meghatározott sávok alapján más-más szállítási díj kerüljön felszámításra a vásárlónak.

Találtam egy remek bővítményt, ami rengeteg mindent tud, és ez a funkció pont az ingyenes verziójában van, és tökéletesen működik. Ha ilyenre van szükséged, nagyon hasznos lesz!

Egy ilyen táblázatban lehet megadni a szükséges sávokat, és szállítási díjakat:

Jöjjön a videó: