Időről-időre szembejön olyan munka, amikor a szó szoros értelmében vett “rabszolgamunkát” kell végeznem. Az olyan munkákat hívom ilyennek, amikor ugyanazt a pár kattintásos feladatot kell adott esetben több százszor elvégeznem, és ezt nem lehet automatizálni, tehát muszáj beletenni az élőerős munkát.

Példa:

Egy ügyfél hírlevélszoftvert váltott, és kiderült, hogy régen minden cikk (161 cikk volt érintett) végébe manuálisan berakta a hírlevél feliratkozás kódját, és ezt törölni kell, mert az új szoftver kódja már be van illesztve minden cikk végére. Erre van bővítmény, hogy ami egy adott kódot minden cikk végére betesz, ezzel ez meg is lett oldva, de a régi tartalmakból csak manuálisan lehet törölni a régi hírleveles szoftver kódjait. Miért? Mert nem mindenhol ugyanaz a kód van, van hogy máshogy van megtördelve, így pl. egy adatbázisban történő keresés-csere funkcióval az utólagos ellenőrzés miatt nagyobb munkát generálnánk magunknak.

Hogyan lehet a fentiekkel végezni egy óra alatt? Lehetetlen? Nem szeretem ezt a szót, jobban szeretek helyette gondolkozni.

A megoldás számokban:

• 161 cikk/oldal lett szerkesztve.
• 59 perc 37 mp alatt végeztem.
• Ez idő alatt 9762 “interakciót” tettem: 6026 egérgörgetés, 2398 billentyűzet leütés, 1307 bal egérgomb kattintás, 1 jobb klikk, 30 duplaklikk.
• A fentiek átlagosan másodpercenként 2,73 műveletet adnak ki, ez percenként 163,7 művelet, 1 órán keresztül.
• Egy aloldallal 22,2 mp alatt végeztem: ennyi idő elég volt a cikk megtalálására, megnyitásra, szerkesztésre, mentésre és ellenőrzésre.

Hihetetlenek a fenti számok?
Megmutatom egy 18,5 perces videón az alapelveket, illetve a konkrét megvalósításból is mutatok részletet. Ha hasonló feladattal fogsz szembenézni, nem fog gondot okozni.

Ui.: Hasonló módszerrel volt már olyan munkám is, amikor 20 percen belül sztornóztam számlázóprogramban 175 db, automatizáltan (és persze tévesen) kiállított számlát.

    

Készül évről-évre egy felmérés (már 3 éve) a WordPress-t használó közösség körében, amely jó sok hasznos, és kevésbé hasznos kérdésre adja meg választ. Vannak olyan kérdések, amelyekre tízezrek válaszoltak.

Igen, az adatok már fél évesek, de azt hiszem, hogy a trendek, és a válaszok eloszlása szempontjából ez irreleváns információ.

Hogyan használják a WordPress-t?

Jellemzően milyen ügyfelek használják a WordPress-t?

(fejlesztőknek feltett kérdés)

Mire használják legfőképp a WordPress-t?

Mennyi időt (óra) szánnak egy WordPress-el felépített weboldal elkészítésére?

Mi a legjobb dolog a WordPress-ben?

A fejlesztők szerint:

A felhasználók szerint:

Mi a legrosszabb dolog a WordPress-ben?

Forrás, további adatok:
WordPress User Survey Data for 2015-2017

Egyik kedves ügyfelem tanfolyamok szervezésével foglalkozik, egy bizonyos tanfolyamot az ország több pontján is megtart. Az alábbi kérdéssel fordult hozzám:

“Szóval amit szeretnék, hogy én több városban tartok tanfolyamokat és szeretnék egy olyan oldalt létrehozni ahol Magyarország megyeszékhelyei illetve kisebb városok neve szerepelne ilyen táblázat szerűen amelyek kattinthatóak lennének és aki éppen nem talált a városában vagy ahhoz közel tanfolyamot de szeretne részt venni az rákattint az egyik városra, ezzel kifejezné, hogy abban a városban szeretné hogy tartsak tanfolyamot. Amikor ez a kattintás megtörténik én is kapok egy értesítést róla és fel tudom jegyezni, hogy mennyi érdeklődő van az egyes városokban és akkor célzottan tudom oda betervezni a tanfolyamokat.”

A válaszom a kérdésére:

Szerintem a sima kattintós módszer azért nem a legmegfelelőbb, mert össze-vissza nyomkodni bárki tudja, ezáltal is torzítaná a valós igényeket.

Jobb ötletnek tartom azt, hogy létrehozol egy Contact Form 7 űrlapot, ahol min. 3. mező [vagy 4. mezőként egy telefonszám, nem kötelező jelleggel] lenne: Név, E-mail cím, Lakhely. A lakhely mezőbe be tudja írni az érdeklődő a lakóhelyének a nevét. Sokkal több mező ne legyen az űrlapon, mert nem fogják kitölteni az érdeklődők.

Az űrlap köré írhatnád például ezt: “Nem találsz a lakhelyedhez közeli tanfolyamot? Add meg az adataidat az alábbi űrlap segítségével, hogy lássam merre lenne igény a szolgáltatásomra. Ha a jövőben az általad megadott helyhez közel tartok tanfolyamot, előtte jelezni fogom számodra.” – Az így létrehozott űrlap segítségével nem csak az igényt tudod mérni, hanem az érdeklődők adatait is tudod egyből gyűjteni.

Az adatokat összesíteni tudod a Contact Form DB vagy Flamingo bővítmény telepítésével és aktiválásával, így nem kell egyesével kibányásznod az érdeklődőket a levelezésedből.

Így amikor már sok igény beérkezett, akkor látni fogod, hogy hol érdemes megtartani a következő tanfolyamot, hová tudnának az érdeklődök közül viszonylag sokan elmenni. Ekkor ezen érdeklődőkkel a korábban megadott adataik valamelyikén (telefon és/vagy e-mail) fel kell venned a kapcsolatot, és jó eséllyel a szabad helyek egy részét minden további hirdetés nélkül fel tudod tölteni.

Természetesen az is megvalósítható, hogy az űrlapon a “legfontosabb” nagyvárosokat előre berakod egy legördülő menübe, és biztosítasz egy “egyéb” mezőt, ahová az érdeklődő tud egyéb településnevet írni. Szerintem ez azért nem olyan jó, mint a feljebb írtak, mert a legördülő menü nagyon hosszú lenne, illetve csalódottsággal is járhatna a hosszú legördülő menü végiggörgetése akkor, ha nincs ott a válaszként megadandó településnév.

Ha sok válasz érkezett, akkor az adatokat kiexportálása után – ill. a megfelelő formátumra hozva – feltölthető egy saját térképre a https://www.google.com/maps/d/ címen, így egyből vizuálisan is látszik, hol (mely tájegységen) lenne igény a tanfolyamra.

Ui.: A személyes adatok megfelelő kezelésére, illetve az adatvédelmi előírások betartására figyelj az űrlap létrehozása, illetve az adatok kezelése során!

Contact Form DB és Flamingo bővítmény – bemutató videó:

    

Belefutottam egy WordPress kvízbe. A kvíz a WordPress történetének – az átlag felhasználó számára – kevésbé ismert részleteire kérdez rá, így ezt tudod tesztelni vele.

A kvíz ide kattintva érhető el.

Megoldások:

1. A WordPress verziók mindig egy-egy jazz zenészről vannak elnevezve.
2. A WordPress ekkor “született”: 2003.
3. A WordPress-t, mint a híres, 5 perc alatt telepíthető szoftverként szokták nevezni.
4. A “wapuu” a ja.wordpress.org kabalája.
5. David Miles verziója az 1.0 volt.
6. Matt Mullenweg és Mike Little voltak a WordPress alapítói.
7. A WordPress GPL liszensz alatt kerül kiadásra.
8. A WordPress a Cafeblog-ból lett továbbfejlesztve.
9. Az első WordCamp helyszíne és ideje: 2006, San Francisco, CA.
10. 2017-ben az internet 28%-át WordPress alapú oldalak alkotják.
11. Matt Mullenweg középső neve: Charles.

Te mennyi pontot értél el? Én 10-et, pont az utolsót rontottam el.

Talán nem minden olvasóm tudja, de két fajta WordPress létezik. Az egyik az ún. WordPress.org-os WordPress, a másik a WordPress.com-os WordPress. Összehasonlítom 13 szempont szerint a két verziót.

Micsoda? Két fajta WordPress van? Nem ugyanaz a kettő?

Igen, két WordPress van. A névazonosság azért van, mert a WordPress.com mögött álló cég tulaja és a WordPress tartalomkezelő rendszer fő vezetője ugyanaz: Matt Mullenweg.

• .org: Ez a „hagyományos” WordPress. Egy telepítőcsomag letöltése után, saját tárhely bérlésével egyedileg összerakott WordPress oldalakat készíthetünk mindenfajta korlátozás nélkül. Erre a verzióra, mint a „szabadság” lehetőségére szokás gondolni, ahol a karbantartásra jobban oda kell figyelni.
• .com: Egy gyors regisztráció után lehet egyből egy *.wordpress.com formátumú blogunk, sok-sok korlátozással. Kicsit olyan, mint a blog.hu vagy blogspot.com. Kiváló blogmotor, de ha pénzt szeretnénk keresni egy weboldallal, akkor saját tárhelyre telepített verziót javaslom. Ezen verzió a szaktudás nélküli biztonságos és kontrollált weboldal lehetőségét hordozza magában.

Kezdeti költségek:

• .org: Kell egy domain név (1-3 000 Ft/év) és tárhely (3-20 000 Ft/év/0,5-10GB).
• .com: Ingyen el tudunk indulni egy *.wordpress.com webcímmel. A tárhely (3 GB) ingyen van. Természetesen van olyan csomag, ahol saját domainünk lehet, évi 35,88$ a díja.

Későbbi költségek:

• .org: Tárhely éves díja, a fejlesztésre szánt összeg, és a karbantartási feladatok megtanulására fordított idő és/vagy összeg.
• .com: 0-299$/év. Attól függ, hogy milyen csomagot választunk: https://wordpress.com/pricing/ Ezen felül itt is számolhatunk tanulásra fordított idővel és vagy pénzösszeggel. Sőt, akár VIP csomagot is lehet vásárolni, havi 25 000$-os összegért: https://vip.wordpress.com/our-services/

Reklámok:

• .org: Nincsenek hirdetések a weboldalon, csak ha akarjuk, és akkor az teljes mértékben a mi pénztárcánkat gazdagítja.
• .com: A Free verzióban vannak WordPress.com-os reklámok, amelyek a 30$-os csomagban már nem jelennek meg. Nem lehet Google AdSense az oldalon. Havi 25 000 oldalletöltés felett el lehet adni a reklámhelyeket.

Design:

• .org: Több ezer ingyenes és fizetős kinézet közül választhatunk, ezek közül bármelyikkel felépíthetjük a weboldalunkat egy saját tárhelyen.
• .com: 350-400 kinézet – https://theme.wordpress.com/ – közül választhatunk, amelyet nem tudunk teljes körűen testre szabni. Ez az egyik legnagyobb hátránya a .com-nak.

Funkcionalitás:

• .org: 49 000 ingyenes – https://wordpress.org/plugins/ – és több ezer fizetős – https://codecanyon.net/category/wordpress – bővítmény közül válogathatunk. A lehetőségek tárháza majdhogynem végtelen.
• .com: Nem lehet egyedi bővítményt telepíteni. Igaz, sok funkció alapból benne van a szolgáltatásban, de ez messze nem elég egy marketing szempontok szerint felépített weboldalhoz. Pl.: Google Analytics követőkódhoz nem lehet bővítményt telepíteni (persze a fizetős csomagban van GA integráció, lásd később). Ez az másik legnagyobb hátránya a .com-nak.

FTP hozzáférés:

• .org: Van.
• .com: Nincs.

Multisite funkció:

• .org: Van.
• .com: Nincs.

Profitot hozó és marketing-vezérelt weboldal készítése

• .org: A megfelelő bővítmények telepítésével jobban ki tudjuk használni az online marketingben rejlő lehetőségeket. Pl.: Webáruház, affiliate oldal, tagsági rendszerek, reklámbevételek, e-mail marketing, digitális és fizikai termékek értékesítése.
• .com: Sajnos korlátozottan tudunk ilyen eszközöket használni.

Webáruház készítése:

• .org: Ingyenesen elérhető a WooCommerce bővítmény.
• .com: Az évi 299$-os csomagban érhető el ilyen funkció. Ahogy pl. a Google Analytics integráció is.

Biztonság és karbantartás:

• .org: Nincs automatikus karbantartás. A megfelelő bővítmények beállításával és szükséges karbantartási feladatok elvégzésével biztonságban tudhatjuk a weboldalunkat. Ez szakértelmet igényel.
• .com: Automatikusan történik a karbantartás: Nem igényel szakértelmet a karbantartás és biztonság kérdésköre. A WordPress.com mögött álló cég automatikusan elvégzi a szükséges frissítéseket.

Bonyolultsági fok:

• .org: Szakértelmet igényel egy saját tárhelyen futó WordPress weboldal felépítése.
• .com: Szakértelem nélkül el lehet indulni.

Mobilitás:

• .org: akkor és úgy lehet költöztetni és mozgatni a weboldalt, ahogy akarjuk. Támogatásul egy nagyon részletes dokumentáció készült hozzá: https://codex.wordpress.org/
• .com: Csak fizetős szolgáltatásként érhető el a költöztetéskor a SEO-hoz elengedhetetlen ún. 301-es átirányítás funkció. Egyébként a tartalom kiexportálható és áttölthető .org-os verzióba.

Weboldal lekapcsolása:

• .org: Ha nem sértesz törvényt és tárhely-szerződést, akkor nem kapcsolja le senki a weboldaladat.
• .com: A szolgáltató bármikor dönthet úgy, hogy lekapcsolja a weboldaladat, ha szerinte nem megfelelő tartalmat tettél fel rá.

Mit ajánlok? .org vagy .com?

Egyértelműen a WordPress.org-os, saját tárhelyre telepített WordPress-t. Igaz, a biztonság és karbantartás terén több teendőnk van, de megéri a megjelenésben és funkcionalitásban nyert előnyökért cserébe. Ha egyszer fel van építve egy ilyen weboldal, és megtanultuk a karbantartásához szükséges dolgokat, akkor még anyagilag is jobban járhatunk hosszú távon a .org-os verzióval. Hobbi blogot vezetni szuper a .com, de véleményem szerint ha egyedi megoldásokra vágyunk, akkor érdemes a .org-os verziót választani.

További infók, angolul:

• https://en.support.wordpress.com/com-vs-org/
• https://en.wikipedia.org/wiki/WordPress

A tartalomkezelő rendszerek (CMS-ek) piacán bődületes WordPress fölény van. A világ összes weboldalának 27%-át WordPress hajtja, de ez a szám folyamatosan növekszik, ugyanis az új (tartalomkezelő rendszer által kiszolgált) weboldalak között nagyjából 59% a WordPress aránya.

Nézzük meg a számokat:

Jól látható, hogy a WordPress fölénye behozhatatlannak tűnik, és folyamatosan nő. A többi tartalomkezelő rendszer lőtávolban sincs. Grafikonon:

Forrás: w3techs.com/technologies/history_overview/content_management/ms/y

Google Trends elemzés

A Google trendvizsgáló eszköze is WordPress dominanciát mutat.

Összesített, világszintű összehasonlítás:

Magyarország:

Mi az oka annak, hogy a programozók, webfejlesztők úgy gondolnak a WordPress-re, mint az öreg asztalos az IKEA-ra, vagy a taxisok az Überre? Vagy inkább, mint kecske a késre?

A http://wpfixit.com/plugins-quiz linken egy remek teszt jelent meg, amely keretében azon “tudásunkat” tesztelhetjük, hogy mennyire ismerjük a WordPress bővítmények borítóképeit a WordPress.org-ról.

Nekem elsőre 21/30 (70%) lett, aztán levideóztam az összes helyes választ:

Te felismered melyik kép melyik bővítményhez tartozik? (nincs hang)

Tegnap a hírlevélre feliratkozottaknak ment egy link, amelyen keresztül egy 14 kérdésből álló WordPress kvízt lehetett kitölteni.

Nézzük az eredményeket:
A legjobb eredményt elérők 11 kérdésre válaszoltak helyesen (78,57%), de még a legrosszabb eredményt elérők is 4 helyes választ (28,57%) adtak. A tesztet átlagosan 5,82 percig csináltátok, és a fejenként átlagosan 8,1 pontot értetek el, amely a több “beugratós” kérdés mellett remek eredmény! Jöjjenek a kérdések, és a rá adott válaszok, %-os eloszlásban:

1) Hogyan írják helyesen?

Bizony, a helyes írásmód: WordPress.

2) Mikor jelent meg a WordPress első verziója?

A WordPress első verziója 2003. május 27-én jelent meg.

3) A WordPress 4.3.1 verziója hányadik WordPress verzió?

Pontosan a 100. verzió.

4) 2015-ben melyik a legnépszerűbb webes tartalomkezelő rendszer?

A különféle írásmódokat (WordPress, wordpress, Wordpress, wp, worpdress) nem számítva 83%-ban WordPress-t írtatok be. 17% nem írt választ.

5) Több mint 70 000 000 weboldalt WordPress motor hajt.

Igaz.

6) Mely WordPress fájl tartalmazza a MySQL kapcsolódási adatokat?

Igaza volt a többségnek: a wp-config.php a helyes válasz.

7) A WordPress oldalad webcíme mögé beírva, melyik NEM visz a belépőoldalra?

Nincs ilyen, hogy wp-sign-in.php.

8) Ha MAGYAR nyelvű WordPress-t használsz, akkor a szerveren melyik mappában találhatók a bővítmények?

Beugratós kérdés volt. Nem számít a WordPress nyelve, a bővítmények a wp-content/plugins mappában vannak.

9) Mennyi ingyenes bővítmény van WordPress-hez?

Jelen cikk írásakor fennálló állapot, azaz a többség tévedett:

10) Az alábbi bővítmények közül melyiket használják a legtöbben?

Bizony, a telepítőcsomagban is megtalálható spamfogó, az Akismet vezeti ezt a listát.

11) Melyik a legnépszerűbb webáruház-motor, WordPress alapon?

A WooCommerce a helyes válasz.

12) Mi a neve a legtöbbször eladott fizetős WordPress kinézetnek?

Avada. Egy éve írtam róla a másik blogomon. A mostani állapot szerint, mai USD árfolyammal (279,32 Ft) számolva:

161182*59*279,32= 2 656 260 018 Ft forgalom, egyetlen kinézettel.

13) Melyik bővítmény nem használható a látogatói felület többnyelvűsítésére?

A WordPress Language bővítmény másra való.

14) Contact Form 7 bővítménynél milyen kódot kell a “További beállítások” résznél elhelyezni, hogy kitöltés és küldés után a látogató a http://szucsadam.hu/koszonom/ oldalra érkezzen?

Nehéz, és beugratós kérdés volt. A helyes válasz az, amire a legkevesebben szavaztak:

A https://mapbuildr.com/buildr oldalon könnyedén elkészíthetjük, majd egy egyszerű kód beágyazásával megjeleníthetünk WordPress weboldalunkon egy térképet. A “hogyan?” kérdésre egy 3 perces, rövid videóban válaszolok: